A pozitív kilégzésvégi nyomás (PEEP) általánosan alkalmazott módszer mind a műtéti, mind az intenzív osztályos, mind az otthoni lélegeztetésben. Jelen közlemény áttekinti élettani hatásait, indikációit, monitorozásának lehetőségeit. A pozitív kilégzésvégi nyomás állításának lehetőségeit sorra véve tárgyalja az egyes módszereket, azok előnyeit és korlátait, tárgyalja részletesen alkalmazásának főbb indikációt: használatát a perioperatív lélegeztetésben, az ARDS kezelésében, a lélegeztetéssel kapcsolatos tüdőkárosodás kivédésében, a felső és alsó légúti obstrukcióval járó kórképekben, valamint az akut és krónikus szívelégtelenségben. A friss klinikai adatok megkérdőjelezik az utóbbi évtizedekben a légzésterápiában széles körben elfogadott és használt "nyitott tüdő" koncepcióját, amiben fontos szerepet játszik a nagy PEEP alkalmazása, ugyanis a nagyobb PEEP a klinikai tanulmányokban nem eredményezett jobb kimenetelt hosszú távon, annak ellenére, hogy javítja a gázcserét. Az újabb szakértői ajánlásokkal összhangban a szerző is felhívja a figyelmet a módszer körültekintő alkalmazására, a megelőzhető tüdőkárosító hatás elkerülésére. Végezetül ajánlásokat fogalmaz meg a pozitív kilégzésvégi nyomás állítására a használt indikációkban, jelezve a nyitott kérdéseket is.