Bevezetés: A kéz funkcióvesztése nemcsak a tevékenységében akadályozza az érintett egyént, hanem az életminőségére is kedvezőtlenül hat. A stroke-on átesett betegek megközelítőleg 70-80%-át érinti a felső végtag funkciókárosodása, melynek sikeres rehabilitációja komoly kihívást jelent a mozgásterapeuták számára. Sajnos a nemzetközi tanulmányok azt mutatják, hogy a felső végtag mozgásfejlesztésére nem jut kellő idő a rehabilitáció során. Mindezért lényegi jelentősége lehet a kiegészítő, betegek által önállóan végezhető funkcionális mozgásprogramoknak. Cél: Jelen összefoglaló közlemény az ún. Graded Repetitive Arm Supplementary Programot (GRASP) mutatja be. Anyag és módszer: A munka a témában megjelent korábbi publikációk, illetve GRASP-ot megalkotó neurorehabilitációs kutatócsoport (British Columbiai Egyetem) honlapján elérhető ismereteken alapul. Eredménye/e: A kanadai eredetű GRASP egy stroke-betegekre kifejlesztett felső végtagi önfejlesztő mozgásprogram, mely különböző nehézségi szintű, repetitív feladataival lehetőséget nyújt, hogy a stroke-on átesettek önállóan, a formális terápiás időn felül is végezzenek felső végtagi aktív gyakorlatokat. Következtetés: A GRASP program - mint felső végtagi funkcionális mozgásprogram - eredményes kiegészítő eszközt jelenthet a stroke-betegek posztaktit rehabilitációjában.  Kulcsszavak: stroke, rehabilitáció, felső végtag