A tünetes koszorúér-betegség kezelésében ma is kiemelkedő szerepet játszanak a revascularisatiós műtétek (coronary artery bypass grafting - CABG). Az első beavatkozások elvégzése óta eltelt több mint ötven év alatt számos klinikai megfigyelés igazolja, hogy a koszorúér-áthidalásra az arteria mammaria interna (IMA) használható a legkedvezőbb eredménnyel. Az IMA szövettani struktúrája és élettani tulajdonságai ellenállóvá teszik az eret az érelmeszesedéssel szemben. Cikkünkben a Magyarországon IMA-graft felhasználásával elsőként végzett CABG-műtétről emlékezünk meg, egyúttal az IMA kedvező tulajdonságait az irodalomban eddig közölt leghosszabb (harmincöt éves) utánkövetéses coronarographia eredményeivel illusztráljuk. Az eset alátámaszthatja azt a feltételezést is, hogy a mammariagraft prosztaciklintermelése megvédi a kiáramlási pályát az atherosclerosis progressziójától. Ennek igazolására nagy esetszámú vizsgálat javasolható, amely sztentimplantációval hasonlítaná össze az IMA-graft feltételezhető védőhatását a kiáramlási pályán. A hosszú távú követés során a bal coronaria elülső leszálló ágának (LAD) sztentelését versus az arteria mammaria interna graftnak a felhelyezését követően a LAD kiáramlási pályájának alakulását kellene értékelni. Kulcsszavak: coronaria-bypassműtét, arteria mammaria interna graft