A felfekvés világjelenség, a legintenzívebben kutatott területek közé tartozik. A hazai és külföldi kutatók írásos feljegyzéseit elemezve kiderül, hogy az orvoslás kezdetétől (ókor) a gyógyítást nehezítő tényezőnek számít. Igen sok szakember, orvos, ápolószemélyzet számára rettegett kórkép a decubitus diagnózisa. Először Hildnaus említette "decumbere" néven 1590-ben. A kifejezés a latin "decubere" igéből származik, amelynek jelentése "feküdjön le", ezért a mai szóhasználatban helyesebb a nyomási fekély kifejezést alkalmazni. A civilizált államokban a várható élettartam növekedésével együtt, a nyomási fekéllyel rendelkező betegek száma is nő. Az esetek egy részében megelőzhető, ennek ellenére gyakran alakul ki, amit nagymértékben magyaráznak a technikai és tudásbeli hiányosságok.