Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=140982
MOB:2020/1
Szerzők:Szirmai Ágnes; Maihoub, Stefani; Molnár András; Fent Zoltán; Tamás László; Polony Gábor
Tárgyszavak:MÉNIÉRE-BETEGSÉG; SZÉDÜLÉS; SEBÉSZET, FÜL; ÉLETMINŐSÉG
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2020. 161. évf. 5. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A musculus tensor tympani és a musculus stapedius ín átvágásának hatása a Méniere-betegségben szenvedők életminőségére / Szirmai Ágnes [et al.]
  Bibliogr.: p. 181-182. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2020.31634
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2020. 161. évf. 5. sz., p. 177-182. : ill.


Bevezetés: A musculus (m.) stapedius és a m. tensor tympani (TT) inának átvágása egy minimálinvazív sebészi lehetőség a Méniere-betegség sebészi terápiájában. A feltételezett hatásmechanizmus szerint a tensor tympani medializálja a stapest az ovális ablakban, és ennek, valamint a stapediusínnak az átvágása befolyásolja a belső fül nyomásviszonyait Méniere-betegségben. Célkitűzés: Dizziness Handicap Inventory (DHI) ? szédülésterheltségi skála ? és Tinnitus Handicap Inventory (THI) ? fülzúgásterheltségi skála ? segítségével annak megállapítása, hogy a tenotomia hogyan befolyásolja a Méniere-betegek életminőségét. Módszer: Diagnosztizált, egyoldali Méniere-betegeket vizsgáltunk (22 beteg), akik előzetes beleegyezésük után tenotomia műtéten estek át, általános vagy helyi érzéstelenítésben. A betegek a műtét előtt, a műtét után 3 hónappal és egy évvel töltöttek ki kérdőívet, és beszámoltak betegségük tüneteiről. Statisztikai analízis: A statisztikai analízis az IBM SPSS V24-es programmal készült. Mivel a vizsgált paraméterek nem mutattak normáleloszlást, nemparametrikus tesztet (Mann?Whitney-féle U-teszt) alkalmaztunk. Szignifikanciaszintnek minden esetben a p<0,05 értéket tekintettük. Eredmények: A DHI-értékek minden betegben szignifikánsan csökkentek, azaz életminőségük jelentősen javult. Elmondásuk szerint szédüléses rohamaik ritkábbá váltak, rövidültek. A fülzúgás szignifikánsan csökkent. Minden beteg állapotjavulásról számolt be. Következtetés: Bár a műtét hatásának patomechanizmusa (a stapes medializációjának csökkenése az ovális ablakban) nem teljesen tisztázott, és az utánkövetési idő sem hosszú, a rohamok súlyosságának csökkentésével a tenotomia ígéretes, minimálinvazív sebészi lehetőségnek tűnik a konzervatív terápiára rezisztens, Méniere-betegségben szenvedő betegek életminőségének javításában.  Kulcsszavak: Méniere-betegség, életminőség, tenotomia, vertigo