Bevezetés: A bakteriális szemfertőzések kórokozói között egyre növekvő arányban fordulnak elő antibiotikumoknak ellenálló mikrobák. Számos szakirodalmi adat alapján a kórokozók spektrumában és antibiotikum-érzékenységében jellemző geográfiai különbségek állnak fenn. Célkitűzés: hazai adatok gyűjtése céljából feldolgoztuk szemészeti fertőzésből izolált baktériumok spektrumát és antibiotikum-érzékenységi adatait az intézetünkbe küldött klinikai minták tenyésztési eredményei alapján. Módszerek: tízéves periódus alatt értékeltük a beküldő diagnózis (kötőhártya-, szaruhártya-gyulladás, endophtalmitis) alapján a kórokozók típusát és rezisztenciaviszonyait. Eredmények: Gram-pozitív baktériumdominancia volt megfigyelhető kötőhártya-, és szaruhártya-gyulladás esetén is (összes eset 77, illetve 67%-a). leggyakoribb kórokozók a koaguláz-negatív staphylococcusok. methicillinre (és így minden ß-laktám antibiotikumra), valamint aminoglikozidokra (főleg tobramycinre) és fluorokinolonokra való rezisztenciájuk mértéke is mérsékelt növekedést mutatott (2015-2017: 25, 40, 27%). A kötőhártya-gyulladásban második leggyakoribb kórokozó Staphylococcus aureus (az esetek 16%-a), szaruhártya-gyulladásban kevésbé és csökkenő gyakoriságú (6%). A methicillinrezisztens S. aureus előfordulási aránya stabilnak tűnik (7%). A flurokinolonokra való rezisztencia mértéke 6-9%-os. Jellemzően magasabb a tobramycinre (9-14%), mint a gentamicinre (2-3%) való rezisztencia mértéke. Pseudomonas aeruginosa jelentősége nagyobb szaruhártya-, mint kötőhártya-gyulladásban: összes eset 9, illetve 3%-ában volt izolálható. Imipenemre való érzékenysége csökkent leginkább az utóbbi években (2015-2017: 83%). Ciprofloxacinra 97%-ban, levofloxacinra 95%-ban érzékenyek. Enterobacterales rendbe tartozó baktérium okozta a conjunctivitisek 6, a keratitisek 12%-át. Két kórokozó kiemelkedő gyakorisággal volt izolálható: Serratia marcescens és Klebsiella oxytoca. Szaruhártya-gyulladásban az utóbbi években megnőtt a nem fermentáló Gram-negatív baktériumok jelentősége. Következtetések: nincs olyan antibiotikum, amely valamennyi kórokozó baktériumra minden klinikai fertőzésben hatékony. Az optimális kezelés érdekében szükséges a releváns klinikai mintákból végzett mikrobiológiai vizsgálatok eredményeinek (identifikálás és antibiotikum-érzékenység) értékelése.  Kulcsszavak: kötőhártya-gyulladás, szaruhártya-gyulladás, endophthalmitis, antibiotikum-rezisztencia, epidemiológia