Biometriai képlet nélkül végzett műlencse-tervezéssel szerzett kezdeti tapasztalatok / Németh Gábor
Bibliogr.: p. 176. - Abstr. hun., eng.
In: Szemészet. - ISSN 0039-8101. - 2018. 155. évf. 4. sz., p. 172-176. : ill.
Cél: A műlencse-tervezés elsődleges hibája az effektív műlencse-helyzet biometriai formulák által végzett preoperatív becslésének pontatlansága. Cél volt egy hagyományos tervezés, valamint egy új, képlet nélkül tervező módszer eredményeinek összehasonlítása saját beteganyagon. Módszer: Egyebekben egészséges, kataraktás szemeken (328 szem) szürkehályog-műtét és egy azonos típusú intraocularis műlencse (Sensar Ar40e) beültetése történt. Az 1-es csoport esetén (n=123) a nagyadat-elemzést, a mesterséges intelligenciát használó Hill-RBF-módszer segítségével, internetes kalkulátor állapította meg a szükséges műlencsedioptriát. A 2-es csoportban (n=205) a beültetendő műlencse dioptriája az SRK/T-képlettel lett meghatározva (korábbi adatbázis, kontrollcsoport). A manifeszt (szubjektív) posztoperatív refrakciós igény és a tervezett fénytörési hiba különbségeként meghatározásra került mindkét csoportban a +-0,5 D-án belül eső, nem tervezett posztoperatív fénytörési hiba százalékos előfordulási aránya, valamint az 1-es csoportban az SRK/T-képlettel elméletben számolt műlencse-dioptria és a Hill-RBF-módszer szerinti ténylegesen beültetett dioptria közti különbség mértéke. Meghatároztuk a posztoperatív objektív refrakciós értékeket is. Eredmények: A betegek átlagos életkora (69,28+-11,01 év), csarnokmélysége (3,15+-0,41 mm), illetve tengelyhossza (23,59+-1,98 mm) nem különbözött szignifikánsan a két csoportban (p>0,1). Az 1-es csoportban a +-0,5 D-ánál belüli, nem tervezett posztoperatív refrakciós hiba 86,78%-ban teljesült, a 2-es csoportban pedig ez az arány 67%-os volt. Az 1. csoportban 38,2%-ban fordult elő, hogy a két műlencse-tervezési módszer legalább fél dioptriás különbséget mutatott a műlencse dioptriájában, ugyanazt a refrakciós célt tervezve. Következtetés: A képlet nélkül működő, a mesterséges intelligenciát használó, mintafelismerésen alapuló műlencse tervezéssel nyert kezdeti tapasztalatok kedvezőek. A betegek jelentősen nagyobb hányadánál lehetett +-0,5 D-án belülre szorítani a nem tervezett posztoperatív refrakciós hibát. Kulcsszavak: biometria, effektív lencsepozíció, Hill-RBF, SRK/T-formula