Paradigmaváltás a 2-es típusú diabétesz kezelésében: előtérben a kardiovaszkuláris előnyök / Balogh Zoltán, Sira Lívia
Bibliogr.: p. 252-253. - Abstr. hun., eng.
In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2018. 16. évf. 4. sz., p. 248-253. : ill.
A 2-es típusú diabetes mellitus közismerten igen nagy kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással társul, úgymint szívinfarktussal, pangásos szívelégtelenséggel és iszkémiás stroke-kal. Napjainkban a metformin az elsőként javasolt, széleskörűen alkalmazott antidiabetikum, igazolt kedvező glikémiás hatással, valamint biztonságos, olcsó, jótékonyan csökkenti a kardiovaszkuláris események számát. A szulfanilureákkal kapcsolatos eredmények ellentmondásosak, jóllehet a második és harmadik generációs készítmények aránylag biztonságosak. Az újabb vércukorcsökkentő készítmények közül a DPP4-gátlók, a lixisenatid és az exenatid-LAR neutrális kardiovaszkuláris hatással rendelkeznek. Ezzel szemben a GLP1-receptor-agonisták közé tartozó liraglutid és semaglutid igazoltan csökkenti a kardiovaszkuláris események számát, akárcsak az SGLT2-gátlók közül eddig igazoltan az empagliflozin és a canagliflozin. A hosszú hatású bázisinzulin-analógok, így a glargin és degludec inzulin neutrális kardiovaszkuláris hatással rendelkeznek, minimalizálva (döntően az éjszakai) hypoglykaemiás epizódok számát. A közleményben röviden összefoglaljuk az egyes antidiabetikus készítményeknek a kardiovaszkuláris eseményekre gyakorolt hatásait. Kulcsszavak: kardiovaszkuláris hatások, randomizált kontrollált tanulmányok, való élet adatai