A népesség átlagéletkorának emelkedésével egyre több embert érint az időskori halláscsökkenés. A hallósejtek károsodása exogén és endogén okokra vezethető vissza. A beszédértés a tisztahang-küszöbnél is rosszabb ("hallom, de nem értem"). A halláscsökkenés elszigetelődéshez és depresszióhoz vezethet. Fontos a megelőzés és az egyre korszerűbb eszközökkel segíthető hallásrehabilitáció az életminőség megőrzésére.