A hosszú távú pollenterhelés és légszennyezettség hatásának vizsgálata a parlagfűpollen-allergia előfordulási gyakoriságával összefüggésben / Vörös Krisztina [et al.]
Bibliogr.: p. 82-84. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.29179/EgTud.2018.1.2.58
In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2018. 62. évf. 1-2. sz., p. 58-84. : ill.
Bevezetés: Azt tűztük ki célul, hogy elemezzük az összefüggést a hazánkban jelentős népegészségügyi problémának számító parlagfűpollen-allergia előfordulási gyakorisága és a hosszú távú pollenterhelés, valamint egyes légszennyezők (NO2, PM10, CO) hatása, továbbá egyes kora gyermekkori környezeti tényezők között. Módszerek: A vizsgálathoz az Országos Közegészségügyi Központ által végzett országos szintű, az ISAAC tanulmány kérdőívén alapuló felmérés (Országos Gyermek Légúti Felmérés, OGYELF, 2005) parlagfűallergiára és lehetséges kockázati tényezőire vonatkozó kérdéseit használtuk fel. A települések hosszú távú pollenexpozícióját az országot lefedő 19 aerobiológiai mérőállomás átlagos napi pollenkoncentrációiból számoltuk, míg a hosszú távú légszennyezettséget kormányrendelet alapján kialakított légszennyezettségi zónákba sorolás alapján kaptuk. Az elemzéshez leíró és analitikus statisztikai módszereket alkalmaztunk. Eredmények: A mérések alapján jellemző magas tartományban a pollenterhelés nem mutatott szignifikáns összefüggést az allergia rizikójával. Országos szinten szignifikánsan kisebb volt az allergia előfordulása az alacsonyabb légszennyezettségű területeken, Pest megye kizárása után azonban ez a szignifikáns hatás eltűnt. Gyakrabban fordult elő allergia fiú gyermekeknél, továbbá növelte az allergia rizikóját a pozitív családi anamnézis, a kora gyermekkori súlyos, alsó légúti infekció, a különálló, saját gyermekszoba. A rendszeres szociális juttatásban részesülő szülők gyermekeinél kisebb gyakorisággal fordult elő allergia. A várandósság alatti dohányzás negatív összefüggést mutatott a kimenetellel az országos elemzésben, de Pest megye kizárásával a szignifikancia eltűnt. Az anyai életkor a gyermek születésekor nem mutatott szignifikáns összefüggést az allergiarizikóval. Következtetés: A genetikai hajlam mellett számos környezeti tényező is szerepet játszik a fokozott allergiarizikó hátterében, ugyanakkor az előfordulási gyakoriságot egyéb faktorok (szülői ismeretek az allergia tüneteiről, infrastrukturális különbségek, ellátórendszerhez való hozzáférhetőség) is befolyásolhatják, melyek hatását további vizsgálatokban tervezzük elemezni. Kulcsszavak: parlagfű, allergia, pollenterhelés, légszennyezettség, prevalencia
