A közlemény a WHO által is népegészségügyi problémának minősített gyermekbántalmazás fogalmi meghatározását, rövid történeti epidemiológiáját, a gyermekbántalmazás és elhanyagolás formáit és azok lehetséges következményeit tekinti át. Kitekintést ad a téma nemzetközi és hazai kutatásaira, adataira. Bemutat különleges bántalmazási formákat, mint a Münchausen by proxy és shaken baby szindrómát, valamint felhívja a figyelmet a helytelen nevelési szokásokra. Röviden rávilágít a gyermekbalesetek, bántalmazás és elhanyagolás bonyolult problémakörére és a megítélés diszkrepanciáira. Segítséget nyújt az alapellátásban dolgozó orvosoknak, házi gyermekorvosoknak, védőnőknek és egyéb egészségügyi, valamint szociális területen dolgozó szakembereknek a bántalmazás és elhanyagolás jeleinek felismerésében. Emellett megbeszélésre kerülnek a téma magyar jogi vonatkozásai, a módszertani irányelvek. Részletesen rávilágít a probléma feltárásában és megelőzésében közreműködő jelzőrendszeri tagok szerepére, feladataira és felelősségére is. Kiemelten kezeli a jelzési kötelezettség megtételét, illetve annak elmulasztásából származó következményeket. Központba állítja a primer prevenció jelentőségét.  Kulcsszavak: gyermekbántalmazás, abúzus, elhanyagolás, megrázott gyermek szindróma, megelőzés