Egészségfejlesztő program középiskolások körében : az alapállapot felmérés eredményei / Pénzes Gabriella, Bíró Éva
Bibliogr.: p. 16. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v59i4.291
In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2018. 59. évf. 4. sz., p. 7-16. : ill.
Bevezetés: Napjainkban a legfőbb haláloki tényezők közé tartoznak a daganatos valamint a szív- és érrendszeri betegségek, mely kórokok kialakulásához az egészségtelen életmód nagyban hozzájárul. A betegségteher csökkentése és e betegségek megelőzése érdekében fontos, hogy már fiatalkorban megtörténjen az egészséges életmód rutinjának elsajátítása, melyre a család mellett az iskola gyakorolja a legnagyobb hatást. Ezért célul tűztük ki egy egészséges életmód elsajátítását célzó egészségfejlesztő program kidolgozását középiskolások körében, mely folyamat első lépése a jelen közlemény keretei között bemutatott alapállapot-felmérés az egészségmagatartás, egészségi állapot és egészséges életmóddal kapcsolatos tudás vonatkozásában. Módszertan: Vizsgálati populációnkat egy Hajdú-Bihar megyei középiskola 9. évfolyamos diákjai alkotják, akik körében 2016 őszén került sor az alapállapot felmérésre. Az adatfelvételünk magvát egy önkitöltős, egészségmagatartásra és egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket tartalmazó kérdőív, egy egészséges életmóddal kapcsolatos tudásteszt, és egy tápláltsági állapot mérés adta. Az adatelemzés során megvizsgáltuk, hogy oktatási intézménytípusonként van e különbség a tanulók egészségi állapotában és egészségmagatartásában, melyhez khi-négyzet próbát, Fisheregzakt tesztet, ANOVA-t, illetve a nem normál eloszlású folytonos változók esetén Kruskal-Wallis tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A felmérésben 130 tanuló vett részt, mely tanulók 33,9%-a gimnáziumi, 36,9%-a szakgimnáziumi, 29,2%-a pedig szakközépiskolai osztályba járt. Felmérésünkből kiderült, hogy a különböző oktatási intézménytípusban tanulók egészségmagatartása és egészséges életmóddal kapcsolatos tudása eltér. A szakközépiskolába járók több édességet (p=0,034) és üdítőitalt (p=0,001) fogyasztottak, inaktívabbnak mutatkoztak társaiknál (p=0,001). A gimnazisták kevesebb időt töltöttek hétvégenként számítógép vagy más elektronikus eszköz (táblagép, okostelefon) használatával (p=0,013), körükben alacsonyabb volt a rendszeresen dohányzók aránya (p<0,001), a részegség életprevalenciája (p=0,009), és a szexuális kapcsolatot létesítettek aránya (p=0,001), valamint a tudásteszten ők írták a legmagasabb átlagpontszámot (p=0,011). Következtetés: Ezen kezdeti eredmények az intervenció tervezéséhez és fejlesztéséhez adnak segítséget, ezek alapján kerülnek kiválasztásra a program során tárgyalt témák, a tanulók tudásában meglévő különbségeket pedig az egyes foglalkozások felépítése során vesszük figyelembe. Kulcsszavak: egészségmagatartás, serdülők, egészségfejlesztő program