Az Epstein-Barr-vírus okozza a világ legelterjedtebb fertőzését: világszerte, így hazánkban is a lakosság 90%-a fertőződött felnőttkorára. A fertőzés heveny stádiumában mononucleosis infectiosát okoz, majd a vírus több évtizedes latens állapotba kerül, melynek során reaktivációs időszakok lépnek fel. A vírus elsősorban a lymphocytákban, de az epithelsejtekben is megtalálható. A krónikus fertőzés egyes daganatokkal és autoimmun kórképekkel társul, de a felső emésztőtraktusban kiválthat nyelőcsőgyulladást és fekélyt, gastritist és gyomorfekélyt. Ezeket endoszkópos vizsgálattal el kell különíteni a tumoroktól. A vírust a szövetekből valós idejű polimeráz láncreakcióval és/vagy fluoreszcens in situ hibridizációval lehet kimutatni. Nyombélfekélyes betegekben a fertőzés gyakoribb, mint dyspepsia vagy reflux tünetei miatt vizsgáltakban, és a vírusellenes antitestek szintje magasabb, de a kórokozót aktív fekély környezetében nem sikerült kimutatni. Hatásos oltóanyag egyelőre nem áll rendelkezésre.  Kulcsszavak: Epstein-Barr-vírus, gastritis, Helicobacter pylori, nyombélfekély