A teljes, átlagos kockázatú, csak az életkor alapján szelektált népesség hasnyálmirigy-szűrővizsgálata nem járható út, mert a célbetegség gyakorisága a teljes népességben alacsony, a rendelkezésre álló szűrővizsgálati módszerek alkalmassága korlátozott és a kezelés eredményessége még a korán felismert esetekben is szerény. A szűrővizsgálati stratégiának a tünetmentes, ám nagy kockázatú személyek szűrésére kell szorítkoznia. E személyek szelektív szűrővizsgálata képalkotó eljárásokkal (pl. endoszkópos ultrahang, MRI) és egyes biomarkerek (pl. CA19-9) kimutatása útján ígéretes törekvés. Szükség van újabb tumorjelzők megismerésére, újabb képalkotó eljárások kifejlesztésére. A továbblépés további feltétele a hasnyálmirigyrák kóreredetének és molekuláris patogenezisének alaposabb megismerése. Mindezek a hasnyálmirigyrák eredményesebb, még reszekálható állapotban történő felismeréséhez, gyógyításához, a halálozás mérséklődéséhez vezethetnek.  Kulcsszavak: hasnyálmirigyrák, kockázati tényezők, szűrési stratégiák, szűrővizsgálati módszerek