30 éves férfi betegünk tartós kamrai tachycardiát követően került felvételre Klinikánkra, ahol a klinikum alapján a ritmuszavar hátterében elsősorban akut myocarditis merült fel, amelyet az elvégzett szív MR-vizsgálat is igazolt. Azonban az MR-en látható kép az akut szívizomgyulladás mellett egyéb strukturális alapbetegség fennállását is valószínűsítette, amelyet a két hónappal később, a miokardiális ödéma visszahúzódását követően, elvégzett kontroll szív MR-vizsgálat is megerősített. Az MR lelet, a nyugalmi 12 elvezetéses és kamrai tachycardia alatti EKG-kép alapján kétkamrás aritmogén jobb kamrai cardiomyopathia (ARVC) diagnózisát állítottuk fel. Az ARVC fennállása hajlamosít akut myocarditis epizódok kialakulására, melyek jellemzően az alapbetegség progresszióját okozzák. Nem ritka, hogy maga az alapbetegség is egy ilyen akut gyulladásos epizód kapcsán kerül felismerésre. ARVC-ben egyes génmutációk (elsősorban a DSP) gyakoribb társulást mutatnak az akár visszatérően is jelentkező akut carditis epizódokkal.  Kulcsszavak: aritmogén jobb kamrai cardiomyopathia, szívizomgyulladás, szív MR, kamrai tachycardia