42 éves nőbeteg kereste fel rendelésem, miután családorvosa által kezdeményezett ismételt szomatikus kivizsgálásai negatív eredménnyel zárultak, "tehát panaszai bizonyára pszichés eredetűek". Kórelőzményében pszichiátriai és pszichoterápiás kezelés nem szerepelt. Az átlagos, rendezett megjelenésű, magasan iskolázott páciens nonverbális kommunikációjából a tanácstalanság és riadt segítségkeresés mellett a csalódott sértődöttség és pszichiátriai vizsgálattal szembeni fenntartás volt kiolvasható. Szomatikus panaszaihoz eleinte nálam is "ragaszkodott". Diffúz panaszaiból a fáradékonyság, a lumbális és a nyaki szakaszt érintő gerinctáji és vállövi fájdalmak, gyakori, de jellegtelen fejfájások, epigasztriális diszkomfort, akár napi többszöri laza székletürítés voltak konzekvensek. Pszichés tüneteire kérdezve - miután biztosított arról, hogy élete minden vonatkozásában rendezett és konfliktusmentes, - koncentrációs nehézségekre és feledékenységre panaszkodott, amelyet nem tud mivel magyarázni. E tünetek szorongással töltik el egyrészt a foglalkozása miatt (vezető beosztás), másrészt mert idős, többek közt Alzheimer típusú demenciában is szenvedő édesanyja állapotára emlékezteti: "nála is így kezdődött".