Bevezetés: Magyarországon a fogszuvasodás és a romló parodontális státusz népbetegségnek számít. A védőnők szerepe kiemelt a korai fogínyproblémák felismerésében, a szájhigiéne oktatásában és a várandósok fogorvoshoz történő irányításában, míg a fogorvosok a kezelésben vesznek részt. Szisztematikus áttekintő tanulmányunk célja, hogy feltárja a várandósok fogászati ellátásában szerepet játszó szakemberek ismereteit, attitűdjeit, és a fogászati várandósgondozás gyakorlatát. Módszer: A PRISMA (Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses) irányelv alapján 12 releváns angol nyelvű tudományos közlemény összehasonlító elemzése során a fogászati várandósgondozás elméletét és gyakorlatát vizsgáltuk. Eredmények: Egyes kutatások rámutatnak arra, hogy a gingivitis és parodontitis fogalma mellett a fogágy-betegségek talaján kialakuló szülészeti komplikációkkal sincsenek tisztában a szakemberek. Annak ellenére, hogy kedvezőnek mondható a szakemberek szájhigiénés intervencióval és szájvizsgálattal kapcsolatos attitűdje, mindezek gyakorlati megvalósítása jelentős eltéréseket mutatott országonként. A várandósgondozást végző paramedikális szakemberek jelentős része igényelné a fogászati várandósgondozással kapcsolatos képzést és irányelveket. Következtetések: Mivel a várandósgondozást végző szakemberek tudása hiányos a várandósság alatti fogínygyulladás és parodontitis kialakulásával, tüneteivel és perinatális következményeivel kapcsolatban, illetve részben a várandósgondozásban dolgozó paramedikális szakemberek feladata (hazánkban a védőnőé) a dentálhigiénés tanácsadás megtartása, valamint a fiatal korosztály szájhigiénés egészségfejlesztése, ezért javasolt ehhez egy egységes módszertani útmutató kidolgozása, valamint a képzések tartalmának témához illesztett átalakítása.  Kulcsszavak: várandósság, várandósgondozás, védőnő, fogorvos