Mind a Hodgkin- (HL), mind a non-Hodgkin-lymphomás betegek túlélési eredményei jelentősen javultak az utóbbi évtizedekben az újabb kemo(immuno)terápiáknak köszönhetően. Sajnos a betegek 30-40%-a relabál vagy refrakter az elsődleges kezelésre, így ezen betegcsoport kezelése továbbra is nagy kihívást jelent. Az utóbbi évekig nem is rendelkeztünk (az autológ haemopoeticus őssejt-transzplantáción [AHSCT] kívül) olyan terápiás lehetőséggel, amely gyógyuláshoz vezethetne ebben a betegcsoportban, és ez különösen nagy hangsúlyt kap azoknál a betegeknél, akik életkoruk, társbetegségeik vagy az alapbetegség kemorezisztenciája miatt el sem jut(hat)nak az AHSCT-ig.  Kulcsszavak: Hodgkin-lymphoma, hosszú távú túlélés, immunterápia