Az amfotericin B az egyik legrégebben használt, leghatékonyabb és legszélesebb spektrumú, polién antifungális vegyület, mely alkalmas hematológiai betegekben kialakuló invazív gombainfekciók megelőzésére és kezelésére. Hagyományos kiszerelése az amfotericin B-deoxikolát, melynek biztonságos alkalmazását számos akut és szubakut mellékhatás korlátozza. Ezek mérséklésére fejlesztették ki a vegyület lipid formulációit, melyek közül jelenleg az amfotericin B lipid komplex és a liposzómás amfotericin B van forgalomban. A terápiás fegyvertár egyidejűleg más hatástani csoportba tartozó, új gombaellenes szerekkel is bővült, így sokan az amfotericin B éra végét jósolták. Alkalmazása azonban napjaink klinikai gyakorlatában sem mellőzhető. Szélesebb spektrumot igénylő empirikus terápiában és profilaxisban, rezisztens speciesek felbukkanása esetén, áttöréses gombafertőzésekben és amikor gyógyszerkölcsönhatások vagy toxicitás miatt egyéb vegyületek nem használhatóak, az amfotericin B szerepe változatlan. Mivel a kedvezőtlen tolerancia a hatékonyságot is befolyásolja, a szer lipid formulációinak alkalmazását kell előtérbe helyezni. Kulcsszavak: invazív gombainfekciók, amfotericin B, liposzómák