A fejlett országokban mindinkább nő az idős személyek számaránya, ami odavezet, hogy az idős betegek gyógyszeres terápiája egyre fontosabb helyet foglal el az egészségügyben. Fontos biológiai változások jellemzik az idős egyének szervezetét, melyeknek kihatásuk van a gyógyszerek farmakokinetikájára és farmakodinámiájára is. A vesefunkció fokozatos beszűkülése a gyógyszeradagolás módosítását igényelheti. Bizonyos gyógyszerek és gyógyszer-interakciók potenciális veszélyt jelentenek ezen populáció számára. Ezért az idős betegek kezelése során számos faktort kell mérlegelni, beleértve a társbetegségeket, a kognitív funkciót és a szociális helyzetet is. Ugyanakkor a gyógyszerterápiában, ezen belül a polypragmasiában részesülő idősek esetén a legrosszabb a gyógyszerek kockázat-haszon aránya. Ennélfogva a geriátriai farmakoterápia fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy az időskor fiziológiás változásait a napi gyakorlaton kívül már a gyógyszerfejlesztés és -kiszerelés megtervezése során is figyelembe vegyék. A jelen közlemény áttekinti az idős betegek gyógyszeres kezelését befolyásoló legfontosabb faktorokat.  Kulcsszavak: geriátriai farmakoterápia, gyógyszeradagolás, kockázat-haszon arány