Annak ellenére, hogy a hajléktalan emberek száma hazánkban is növekszik, egészségi állapotukról nagyon kevés információ állt a rendelkezésünkre. Kutatásunkban 453 hajléktalanellátó rendszert igénybe vevő ember kérdőíves adatait hasonlítottuk össze az Európai lakossági egészségfelmérés 2014, hajléktalan populáció nem és kor szerinti megoszlását tükröző, standardizált eredményeivel, az átlagpopuláció, valamint az átlagpopuláció alsó jövedelmi ötödébe tartozó emberek és a hajléktalanként élők egészségiállapot-különbségeinek azonosítása céljából. Míg az átlagpopulációban a legalább egy krónikus nem fertőző betegséggel bírók aránya 50% volt, az alsó jövedelmi ötödbe tartozóknál 59, addig a hajléktalanok körében jóval magasabb, 79% volt, ennek ellenére a hajléktalanok háziorvoshoz fordulási gyakorisága (38%) messze elmaradt a másik két populációhoz képest (76, 78%). Tovább rontja a helyzetet körükben a dohányzók rendkívül magas aránya (82%), valamint a referencia populációkhoz képest a nagyivók (29%) és az alultápláltak (4%) magasabb aránya. Adataink alapján az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, valamint a célzott egészségfejlesztési programok, kulcsfontosságúak a hajléktalan emberek egészségi állapotának javítása érdekében, ami további esélyt jelenthet a társadalomba való visszailleszkedésükhöz.  Kulcsszavak: hajléktalan ember, egészségi állapot, egészségmagatartás