Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=134813
MOB:2018/4
Szerzők:Ferencz Viktória; Kovács Gábor
Tárgyszavak:DIABETES MELLITUS, NEM INZULINDEPENDENS; INZULIN; GYÓGYSZERES TERÁPIA
Folyóirat:Diabetologia Hungarica - 2018. 26. évf. 4. sz.
[https://www.diabet.hu/info.aspx?sp=200]


  Humán inzulinról inzulinanalógra váltott 2-es típusú diabeteses betegek glykaemiás állapotának alakulása a humáninzulinkezelés hosszának függvényében / Ferencz Viktória, Kovács Gábor
  Bibliogr.: p. 236. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24121/dh.2018.13
  In: Diabetologia Hungarica. - ISSN 1217-372X, eISSN 2560-0168. - 2018. 26. évf. 4. sz., p. 227-236.


Bevezetés: Az intenzifikált inzulinkezelés 2-es típusú cukorbetegségben (T2DM) is hatékony kezelési forma. A jelen 9 hónapos prospektív, obszervációs vizsgálat célja a glykaemiás kontroll felmérése volt annak függvényében, hogy milyen hosszú humán intenzifikált inzulinkezelés után történt a humán inzulin-inzulinanalóg váltás. Módszertan: A vizsgálatba olyan betegek kerültek, akiknek a beválasztás időpontját megelőzően legfeljebb 4 hete kezdtek humán intenzifikált inzulinkezelést adni. Glykaemiás értékeik alapján a követési idő alatt a betegeket vagy átváltották bázisinzulin-analógra (100 E/ml glargin inzulinra [Gla-100]) alapozott intenzifikált kezelésre, vagy végig meghagyták őket a humán inzulinnal végzett intenzifikált kezelésen. A 3., a 6. és a 9. hónapban átváltott (1., 2. és 3. elemzési csoport), valamint a 9. hónap után is humán intenzifikált inzulinkezelésen hagyott betegek (4. csoport) adatait hasonlították össze. Eredmények: A bevont 1192 betegből 907 beteg glykaemiás adatait lehetett elemezni. A legkorábban (a bevonás után 3 hónappal) átváltott, és így leghosszabb Gla-100 alapú intenzifikált inzulinkezelésben részesülők átlagos (+-SD) relatív HbA1c-csökkenése (-23,41+-10,85%) szignifikánsan nagyobb volt, mint a végig humán intenzifikált inzulinkezelésben részesülőké (-20,41+-14,64%; p=0,05). A 8% alatti HbA1c-célértéken lévők aránya a 3. hónapban átváltottak körében a 33,5%-ról 78,4%-ra, míg a 6. hónapban átváltottak körében 37,0%-ról 93,5%-ra növekedett a váltást követő 3 hónapban. A 3. hónapban átváltottak csoportjában a nem súlyos hypoglykaemiás események incidenciája a humánbázisinzulin-kezelés alatt 0,21 esemény/beteghét, az bázisinzulinanalóg-kezelés alatt 0,06 esemény/beteghét volt (p<0,001). Következtetés: A vizsgálat 9 hónapja alatt az újonnan intenzifikált humáninzulin-kezelésre állított betegek mintegy egyharmadát váltották át Gla-100 alapú intenzifikált inzulinkezelésre. A leghosszabb időtartamú inzulinanalóg-kezelés szignifikánsan jobb glykaemiás állapottal járt, mint a humáninzulin-kezelés. Inzulinanalóg-kezelés alatt a hypoglykaemiás események is ritkábban fordultak elő. Mindezek alapján az intenzifikált inzulinanalóg-kezelésre való korai áttérés előnyt jelenthet a diabeteses betegek számára.  Kulcsszavak: 2-es típusú diabetes mellitus, hosszú hatású inzulinanalóg, glargin inzulin