A szerzők a felső gastrointestinalis szakasz korrozív szűkületeinek változataiban alkalmazott sebészi megoldások tapasztalataival foglalkoznak. Pylorusszűkületet követő nyelőcsőszűkületben vagy egyidejű fellépésük esetén - zsugorgyomor, légúti fistula társulása és nyelőcső-perforáció utáni állapotban - a harántvastagbél izoperisztaltikusan kiképzett szegmentjeire támaszkodó műtéti típusokat tárgyalják. A colongraftok késői adaptációját radiokinematográfiai és hisztokémiai módszerekkel vizsgálták. Az összhalálozás 4,9%-ot tett ki. A műtét utáni nyálsipolyok spontán záródtak. A késői sebészi szövődményeket (13,5%) sikeresen hárították el. A graftok multihaustralis motilitása a refluxot, a graftok nyálkahártyájának módosult mukopoliszaharidjai a kifekélyesedést gátolták meg.  Kulcsszavak: a nyelőcső és a gyomor korrozív szűkületei, légúti fistulák, izoperisztaltikus colonbypass, Billroth I. típusú antropylorectomia, jellegzetes adaptációs jelenségek