Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a kardiovaszkuláris (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az iszkémiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt. Az abszolút halálszám növekedésével szemben a korral standardizált halálozási arány/100 000 lakos 21,9%-kal csökkent. A paradoxon oka a terápia fejlettsége mellett az életkor kitolódása. Ami döntő, hogy az elvesztett életévek (YLL) terén a kardiovaszkuláris (CV) halálokoknál az IHD a 4. helyről az 1. helyre került, a stroke 5. helyről a harmadikra. Ez a változás a világ legtöbb régiójára jellemző, így Közép-Európára, illetve ezen belül hazánkra is. Az IHD és stroke mortalitás növekedésében a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a diabetes mellitus játszik szerepet. 2011-ben az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló értekezletén egyhangú állásfoglalás született, miszerint az összes nemzet számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy ezen betegségekben a korai halálozást 25%-kal csökkentsék 2025-re. Külön programban emelték ki a CV betegségeket és ennek "Heart of 25 by 25" elnevezést adták. A fő célkitűzés a korai CV halálozás kockázatának (elhalálozás valószínűsége 30-70 év között) csökkentése. A célkitűzés 4 fő pontból áll: a dohányzás 30%-os csökkentése, a magas vérnyomás prevalenciájának 25%-os csökkentése, az elhízás és a 2. típusú diabetes növekedésének megállítása. Világméretű becsléseket végeztek abban a vonatkozásban, hogy mi várható 2025-ben a terv sikere vagy sikertelensége esetén. Ha a jelenlegi trend folytatódna, az egész világban nőknél 30%-kal, férfiaknál 34%-ban növekedne a korai CV mortalitás. Ha minden tényező befolyásolása sikerül, akkor nőknél a növekedés csak 1%-os lesz, férfiaknál 6%-os csökkenés lenne. A fejlett országok tekintetében a csökkenés mindkét nemben meghaladná a 20%-ot.