Bevezetés: Tanulmányunkban a magyar lakosság egyik leggyakoribb sérülésével, a csípőtáji törésekkel, azon belül a pertrochanter és a lateralis combnyaktörésekkel foglalkoztunk. A svájci Osteosynthesis Munkaközösség (AO) klasszifikációja szerinti 31-A1-es és 31-A2-es töréseket vizsgáltuk, melyek gyakorisága a kor előrehaladtával egyre inkább növekszik. Módszer: A 2010 és 2016 közötti időszakban kezelt 1179 beteg adatait elemeztük. A töréseket intramedullaris szegek alkalmazásával stabilizáltuk. 992 betegnél Stryker Gamma3(R), míg 187 betegnél Synthes PFNA(R) szeget alkalmaztunk. Extenziós asztalon, a töréseket képerősítő segítségével, fedetten reponáltuk. A műtéteket általános anesztéziában vagy epiduralis érzéstelenítésben traumatológus szakorvosok vagy rezidensek végezték standard lateralis feltárásból. Az adatokat és méréseket a klinikán használt, úgynevezett GEPACS-alkalmazásból nyertük. Ezt követően statisztikai elemzéseket végeztünk a Microsoft Excel táblázatszerkesztő program segítségével. Eredmények: Cut-out a vizsgált betegek közül 33 (2,79%) esetben következett be. Ebből 21 (1,78%) esetben a bal, míg 12 (1,01%) esetben a jobb oldalon. 29 (87,87%) esetben Gamma3 szeget, 4 (12,12%) esetben PFNA szeget használtunk. Szövődményes eseteinkben a tip-apex distance (TAD-) index átlaga 18 mm volt. Következtetés: A dynamic hip screw (DHS) alkalmazása esetén a TAD-indexnek az irodalmi ajánlások szerint 20 mm-nek vagy annál kisebbnek kell lennie. A TAD-index átlagértéke a cut-out csoportban 18 mm volt, ami megegyezik a szövődménymentes csoport átlagos TAD-index-értékével. Eredményeinkből az derült ki, hogy a fejcsavar kivágásának bekövetkezte független a TAD-indextől, így ez az ajánlás nem alkalmazható megbízhatóan a velőűrszegek esetében.  Kulcsszavak: cut-out, TAD-index, intertrochantericus femurtörés, Gamma3, proximalis csípőtáji szeg