Az alsó frontfogak éli kopásának helyreállítása az egyik legnehezebben kivitelezhető és megjósolható kimenetelű restauratív beavatkozások közé tartozik. Ez többek között azzal magyarázható, hogy az alsó metszők gracilis mivoltuk, valamint a kopás miatt lecsökkent gingivo-incizális dimenziójuk következtében nagyon gyakran a devitalizáció veszélyének vannak kitéve a teljes vagy részleges koronális indirekt restaurátumokhoz történő előkészítési műveletek során. Az ilyen és ehhez hasonló jellegű esetek atraumatikus és költséghatékony megoldására nyújt lehetőséget a fogak teljes felszínének kompozittal történő borítása direkt héjakkal ("overmolding" technika). A módszer alkalmazása egy specializált matricarendszer (Bioclear) használatához kötött, ennek segítségével alkalmazható ugyanis az a kétlépcsős kompozit rétegzési technika, melynek során a fotopolimerizációt megelőzően egy hígabb konzisztenciájú anyag felvitelét egy magasabb viszkozitású kompozit követ, biztosítva ezzel a résmentes, homogén átmenetet a két anyag között. A technikai kivitelezés kritikus pontja az incizálisan kb. 1,5 mm magas, kellőképpen stabil és ellenálló kompozitréteg számára fenntartott hely biztosítása. Ez utóbbi számos esetben csak az okklúzió vertikális dimenziójának növelésével, illetve a már eleve attríciós alsó metszők éli részének további redukciójával érhető el. Másrészről, az elért eredmény a további kopással szemben fokozott ellenállásukban, valamint a konvencionális élpótlások sérülékenységéhez viszonyított hosszabb élettartamukban nyilvánul meg.