A közlemény összefoglalja a refluxbetegség kivizsgálásának menetét és a leletek értékelésének korszerű szemléletét. A refluxbetegség diagnosztikájában a Portói Konszenzus óta eltelt több mint egy évtizedben számos változás következett be, ami most a Lyoni Konszenzusban jelent meg. A Lyoni Konszenzus azokat a nyelőcső-vizsgálati paramétereket határozta meg, amelyek a refluxbetegség fennállását igazolják, illetve azokat a jellegzetességeket, amelyek ezt a diagnózist kizárják. A refluxbetegség diagnózisa egyedül az anamnézisre és a szekréció-gátló kezelésre alapozva egyértelműen nem állítható fel, viszont ezek révén határozható meg a további kivizsgálás igénye. Egyértelmű a diagnózis azokban az esetekben, amelyekben LA-C, LA-D oesophagitist, vagy szövődményes refluxbetegséget (strictura, Barrett-metaplasia) mutatott az endoszkópia. A szövettani mintavétellel is megerősített negatív endoszkópos lelet nem zárja ki a refluxbetegséget. A PPI-refrakter betegek további kivizsgálásában a központi szerepet a pH-metria impedanciavizsgálat játssza. A vizsgálatot az esetek döntő többségében legalább egy héttel a PPI-kezelés elhagyása után javasolt elvégezni. Amennyiben a nyelőcsőben a savexpozíció ideje (AET) >6% a refluxbetegség megállapítható, ha viszont a AET<4% és a vizsgálat során detektált reflux-epizódok száma <40 a refluxbetegség gyakorlatilag kizárható. A reflux-epizódok és a reflux-tünetek közötti kapcsolatot mutatja a tünetindex (SI) és a tünet asszociáció valószínűsége (SAP). Normál AET (<4%) mellett a pozitív tünet-reflux kapcsolat (SI>50%, SAP>95%) alapján reflux hiperszenzitivitás, negatív tünet-reflux kapcsolat esetén funkcionális gyomorégés állapítható meg. A határérték-eredmények (AET 4-6%, reflux­epizódok száma 40-80), vagy egyéb inkonkluzív esetekben a nagyfelbontású nyelőcső-manometria (HRM) során kimutatott cardia és nyelőcsőtest-funkció eltérések segíthetnek a refluxbetegséggel kapcsolatos további terápiás döntésekben. A refluxbetegség Lyoni Konszenzus a betegre individuálisan jellemző reflux fenotípusok meghatározását javasolja a betegség menedzselésének jövőbeni stratégiájaként.  Kulcsszavak: refluxbetegség, oesophagitis, Gastro Esophageal Reflux Diasease (GERD), pH-és impedanciamérés, nagyfelbontású nyelőcső-manometria (HRM)