A szerző a klinikus szemszögéből tekinti át a leggyakoribb kezelést igénylő aritmia, a pitvarfibrilláció epidemiológiáját, a diagnosztikát, a kockázati tényezőket és a gyógyszeres kezelést. Az epidemiológiai adatok nem tükrözik a teljes betegpopulációt. A ritmuszavar mielőbbi felismerésére, felkutatására kell törekedni. A kockázati tényezők együttes előfordulása esetén a beteg szoros követése, gyakori ellenőrzése szükséges. A következmények megelőzése érdekében cél a ritmuszavar mielőbbi megszüntetése. Korai kezdetű, új keletű pitvarfibrilláció jelentkezésekor részletes és alapos kivizsgálás szükséges az örökletes betegségek, esetleges reverzibilis kiváltó okok felderítése céljából. A gyógyszeres kezelés lényeges szempontja az együtt adott gyógyszerek kockázatának megítélése, a torsadogén hatás korai felismerése és az egyénre szabott terápia.  Kulcsszavak: pitvarfibrilláció, prevalencia, kockázati tényezők, QT-intervallum, torsades de pointes