Célkitűzés: A preklinikai gyógyszerbiztonsági tesztek egészséges állatokon, szöveteken vizsgálják a jelölt molekulák szívizom repolarizáció nyújtó hatását, melyek nem képviselik a ritmuszavarok kialakulására fokozott érzékenységet mutató betegeket, és a repolarizáció megnyúlásának mértéke nem korrelál a ritmuszavarok kialakulásának gyakoriságával. Így a fejlesztés alatt álló gyógyszerek proaritmiás mellékhatásainak megbízható előrejelzése várat magára. Vizsgáltuk egy proaritmiás hatásai miatt forgalomból kivont szer, a ciszaprid kamrai ritmuszavarokat kiváltó, valamint EKG paraméterekre kifejtett hatásait szűkített repolarizációs rezervvel rendelkező nyúlmodellen. Módszerek: Altatott nyulakon a szívizom repolarizációs tartalékot az IKS-áram farmakológiai gátlásával (0,1 mg/kg HMR1556, iv.) csökkentettük. Vizsgáltuk a ciszaprid (0,5, 1 és 2 mg/kg), valamint a HMR1556 és ciszaprid kombináció után a ritmuszavarok megjelenését, a hagyományos EKG-intervallumok (PQ, RR, QT és QTc) mellett meghatároztuk a QT és RR rövidtávú variabilitását (STVQT és STVRR). Az STVQT a ritmuszavarok előrejelzésére javasolt EKG-paraméter. Eredmények: Az IKS -gátló HMR1556 nem okozott ritmuszavarokat, nem nyújtotta a QTc-t és nem növelte az STVQT-t. A ciszaprid önmagában is okozott ritmuszavarokat, azonban az IKS-gátlóval kombinációban jelentősen fokozta a Torsades de Pointes (TdP) ritmuszavar incidenciáját (50%). A ciszaprid önmagában és HMR1556-al kombinációban hasonlóan nyújtotta a QTc-t, de az STVQT kifejezett emelkedése a legnagyobb gyakoriságú TdP aritmia mellett jelentkezett. Következtetések: Csökkent repolarizációs rezerv mellett a ciszaprid fokozta a kamrai aritmiák gyakoriságát, a fokozott ritmuszavar incidenciát a QT-intervallum rövidtávú variabilitásának szignifikáns emelkedése előzte meg. Eredményeink támogatják a proaritmiás kockázat felmérésére során az STVQT paraméter meghatározását.  Kulcsszavak: repolarizációs tartalék, proaritmia, rövidtávú QT-intervallum variabilitás, Torsades de Pointes, cdszaprid