Bevezetés: A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek társadalmi kirekesztést szenvednek el a legfontosabb szocializációs színtereken, a foglalkoztatásban, valamint az egészségügyben. A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény kizárja a szexuális kisebbségbe tartozókat a házasság intézményéből, mivel azt "férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött" életközösségként definiálja. A többségi társadalomban a szexuális kisebbségek láthatatlansága, a téma tabusítása és nem megfelelő médiabeli reprezentációja gerjeszti az előítéletességet. Egy hazai LMBTkutatásból kiderült, hogy a válaszadók nagy része azért nem vállalhatja fel önmagát, mert a heteroszexualitás a társadalmi megbecsülés alapvető feltétele. A szexuális kisebbség tagjai a társadalmi kirekesztés elkerülése érdekében rejtőzködésre kényszerülnek, azonban láthatatlanná válásuk tovább növeli az előítéletességet. Célkitűzés: Vizsgálatomban arra kerestem választ, melyek az LMBT személyek coming out-folyamatának különböző szintjein fellépő gátló, ill. katalizáló tényezők, és hogyan fejtik ki ezek hatásukat a meleg identitás fejlődésére. Módszer: Kutatásom során tíz Csongrád megyében élő LMBT emberrel készítettem mélyinterjút, valamint terepmunkát végeztem a Dél-Alföldi Melegek Baráti Körében (Damkör). A mintavételt hólabdamódszerrel valósítottam meg. Eredmények: Minden válaszadó tapasztalt közvetlen környezetében szóbeli előítéletességet, "buzizást", valamint legtöbben szocializációs színtereken történő tabusításról és nem megfelelő médiabeli reprezentációról is beszámoltak. A Meleg Méltóság Menetén rendszeresen részt vevő Laura (28) szerint "a melegfelvonulásról közvetített kép félrevezető, mivel mindig csak azt a pár transzvesztitát mutatják a TV-ben." Attila (22) édesanyja és bátyja a felvonulás médiabeli extremizációjából kiindulva teljesen félreértelmezték a férfi coming out-ját: "?meg vannak arról győződve, hogy ezt titkolni kell, mert ha ők ketten elfogadják, zászlókkal fogok felvonulni az utcán!" Válaszadóim nem tartották ugyan ezeket a jelenségeket diszkriminációnak - feltehetőleg az énvédő mechanizmusok miatt -, viszont abban mindannyian egyet értettek, hogy szexuális orientációjuk felvállalhatóbb volna egy toleráns(abb) társadalomban. Következtetések: Eredményeim alátámasztják hipotézisemet, miszerint a kirekesztő mechanizmusok gátló tényezőkként lépnek fel a harmonikus LMBT identitás kialakulásában, elfogadásában és elfogadtatásában. Véleményem szerint a szexuális kisebbség esélyegyenlőségét tananyagbeli láthatóságuk növelésével, reális médiabeli reprezentációval és az oktatásban megvalósuló előítélet prevencióval kell elősegítenünk.