Bevezetés: Európában a méhnyakrák hetedik, a 15-44 éves korosztálynál a második leggyakoribb rák. Európában megközelítőleg 321,8 millió veszélyeztetett korú nő közül 59,931 főnél diagnosztizálnak méhnyakrákkot és megközelítőleg 30,000 fő veszti életét. A megelőzésben fontos szerepet kapnak az egészségügyi dolgozók, akik hivatásuk gyakorlása során modellként jelennek meg a betegek előtt. Célkitűzés: A vizsgálatunk célja feltárni, milyen az ápolók szubjektív egészségi állapota, milyen gyakran járnak cytológiai szűrésre. Van-e különbség a két ország ápolóinak a szűréssel szembeni motivációja között. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatunkat önkitöltős kérdőív segítségével végeztük el. A minta kiválasztása ismeretlen valószínűségű mintavétellel történt, a mintát a németországi Frankfurt Diakonie Klinika, Stralsund Ápolói Szolgálat, valamint Nyugat Dunántúli Régiójában fekvő Zalaegerszeg város Megyei Kórház ápolói alkották (N=210). Az adatfeldolgozás SPSS 17.0 for Windows verzió felhasználásával történt. Leíró statisztikai módszer keretén belül átlagot, szórást, gyakoriságot, esélyhányadost, korrelációt számoltunk, matematikai statisztikai módszerként X2-próbát alkalmaztunk, az eltéréseket p <0,05 érték mellett tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A megkérdezett ápolók szignifikánsan nagy arányban ítélik jónak az egészségi állapotukat. Az első nőgyógyászati vizsgálaton való megjelenés átlag életkora 22,31+-7,7 év. Cytológiai szűrésen 1-3 éves intervallumon belül 86,1%-a vett részt, ezen belül 68,8%-a évente, 12,1%-a kétévente, 5,2%-a 3 évente jelenik meg a vizsgálaton. Számunkra figyelemfelkeltő, hogy az ápolók 15,4%-a még nem vett részt szűrésen, a német ápolóknál ez az arány 26,5%, a magyar ápolóknál 5,5% (a különbség szignifikáns). Következtetés: Németország és Magyarország rákmegelőző programjainak részvételi rátája emelkedő tendenciát mutat, ennek ellenére továbbra sem kielégítő. A Rákmegelőző Programok nem nevesítik konkrétan az ápolás szerepét, holott az ápolónak fontos szerepet kell betöltenie a program céljainak megvalósításában, a lakosság egészségügyi állapotának javításában. Az ápolónak az egészségügy minden területén lehetősége nyílik arra, hogy támogassa az egyént az egészségvédő és kockázatcsökkentő magatartásformák elfogadásában. Az ápolás önálló funkciója többek között az egészségnevelés is. Ennek egyik leghatékonyabb módszere a személyes példamutatás.