Napjainkban kb. 600 millió 60 év feletti lakos él a világon, számuk 2025-re megkétszereződhet. A lakosság számának csökkenésével és az életkor növekedésével folytatódik a populáció elöregedése. Magyarországon minden tizedik lakos 70 éves, vagy öregebb. Előrejelzések szerint 2025-re a magyar népesség 26,1%-a 65 év feletti lesz. A népegészségügyi szempontból fontos betegségek meghatározzák a lakosság rövid és hosszú távú életkilátásait, a lakosok életminőségét és halálozását is. Az időskorú lakosság esetén a népbetegségnek számító diabetes, hypertonia, obesitas és vesebetegség jelentősége nő. Magyarországon a hypertonia népbetegség, a háziorvosi praxisba bejelentkezett 19 év feletti populációban a hypertoniások száma meghaladja a 3,5 milliót. Idős korban az izolált systolés hypertonia a jellemző, mely 70 év felett 70-80% gyakoriságú. A diabetes mellitus is népbetegség, előrejelzések szerint 2030-ra 552 millió diabetesessel kell számolnunk az egész világon. A diabetes előfordulása idős korban gyakoribb, a populáció 15-20%-át érinti. Az elhízás a leginkább szembetűnő, mégis a legelhanyagoltabban kezelt népegészségügyi probléma. A világban 2030-ra 2,16 milliárd túlsúlyos, 1,12 milliárd elhízott lakossal kell számolni, hazánkban már most a lakosság több mint 40%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Az előzőekben tárgyalt betegségek/kardiovaszkuláris kockázatok következményeként ma már a krónikus vesebetegség is népbetegség, a lakosság 10-14%-t érinti. Időskorban a vese tömege, véráramlása (RBF) csökken. A krónikus veseelégtelenség incidenciája 75 év felett háromszorosa a 35-74 év közöttinek. A népegészségügyi programban fokozott figyelmet kell fordítani az időskorúak körében is a népbetegségek megelőzésére, korai felismerésére, kezelésére és gondozására.