Bevezetés: Számos kutatás foglalkozik a kommunikáció és a zene egészségügyi ellátásban betöltött hatásával, ám az elsősegélynyújtás terén nem történtek vizsgálatok. Célkitűzés: Elő szituációban célzottan felmérni a gyermekek együttműködését befolyásoló tényezőket. Módszer: Célcsoportunkat 80 (N=80) legfeljebb 16 éves gyermek alkotta, aki 2016. 07. 22 - 08. 11-ig a Balatonlelle Napfény Strandon elsősegélynyújtásra szorult (kizárva az ellátást elutasítók). Adatgyűjtési módszerek: dokumentációs esetlap, megfigyelés, Wong-Baker és PSS skála. Statisztikai módszerek: leíró statisztika, x2-próba, Cramer-féle asszociációs együttható. Használt szoftver: SPSS 22.0. Szignifikancia határ: p 0,05. Eredmények: A zene nem eredményezett pozitív irányú viselkedésváltozást, félelem, fájdalom csökkenést és nehezítette az anamnézis felvételt, míg a színes eszközök és jutalmak a gyermekek hangulatában (p < 0,001), fájdalomérzetében (p =0,001) és viselkedésében (p = 0,07) szignifikáns javulást mutattak. Megbeszélés: Az elsősegélynyújtás oktatása során szükséges lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a gyermekellátás sajátosságaira, kiemelve az alkalmazott eszközökben és kommunikációban megjelenő különbségeket, a gyakorlatban pedig ezeket alkalmazva nagyobb figyelmet szentelni a compliance és a bizalom megteremtésének. Kulcsszavak: elsősegélynyújtás, compliance, verbális kommunikáció, nonverbális kommunikáció