Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a családi háttér milyen befolyásoló erővel bír a fiatalok egészségmagatartására. Ennek érdekében bemutatom a társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok rizikómagatartásának hátterére irányuló megyei kutatás (KAB-KT-16-25568) adatbázisába került fiatalok (890 fő) családi hátterét, jelen esetben kizárólag a szülői kapcsolat minőségi jellemzőire koncentrálva. Ismertetem továbbá a kutatásba bevont, szegregátumban vagy szakellátásban élő fiatalok baráti körének rizikómagatartását. Azért ezt a módszert választottam a megkérdezett önbevallott rizikómagatartásának figyelembevétele helyett, mert a tapasztalatokszerint a baráti kör társadalmilag elítélhető, büntethető szokásairól, nyíltabban beszélnek, valósághoz jobban illeszkedő képet kapunk. Feltételezhető, hogy amennyiben a család kapcsolati hálója gyengül, sérül, megvan annak a veszélye, hogy a fiatal káros szenvedélyekkel kockáztatja az egészségét. Összességében tehát a periférián élő gyerekek-fiatalok és szüleik kapcsolatának minőségi jellemzőit (szülőkkel való megbeszélés minősége, szülői monitoring, bizalomteli/támogató kapcsolat) vizsgálom, és azt, hogy ezek a jellemzők hogyan hatnak az egészségmagatartásra, amennyiben feltételezzük, hogy a baráti kapcsolatok jellemző egészségmagatartása jelentős hatást gyakorol a megkérdezett egészségmagatartására. Ezen változók mentén vizsgálom a kérdés empirikus, statisztikai összefüggéseit (khí2-próba). Kulcsszavak: család szerepe, szülő-gyerek kapcsolat, szülő informáltsága, szülő támogatása, rizikómagatartás