A tanulmány egy saját kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be. A vizsgálat a Fazekas Gábor Idősek Otthonában élő ellátottak körében történt. A felmérés két ágon futott. Kiindulási alap volt a vizsgált populáció társadalmi struktúrában elfoglalt helye. Erre épült a csoport cardiovasculáris megbetegedési mutatóinak vizsgálata. A végső cél összefüggés keresése volt a társadalmi státusz valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megjelenése között. Minden társadalom strukturált, ennek következtében az emberek társadalmi és életesélyei nem azonosak. Az állampolgárok társadalomban elfoglalt helyét meghatározó tényezők, a státuszdimenziók. A tanulmány mindezek figyelembe vételével elemezi a Fazekas Gábor Idősek Otthona ellátottainak társadalmi struktúrában elfoglalt helyét. A társadalmi státusz kérdésköre nem vizsgálható lineárisan, ez egy többtényezős és többdimenziós kategória. Megismerése és értelmezése rendszerszemléletet igényel, azzal a megközelítési móddal, hogy ezen belül a státuszdimenziókat meghatározó tényezők figyelembevétele szükséges. A felmérés célja bemutatni a tartós bentlakásos ellátást igénybe vevők társadalomban elfoglalt helyét a vizsgált célcsoporton keresztül, emellett ismertetni a magas morbiditási mutatóikat, fókuszálva a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, valamint bebizonyítani a közöttük feltételezett kapcsolatot. Az elkészült anyagban a státuszdimenziókat meghatározó tényezők körében megjelennek mindazok, amelyek nagymértékben befolyásolják az emberek esélyeit az egészséges életre, mint pl. az iskolázottság szerinti differenciálódás és hatása az egészségi állapotra. A kutatás másik részében bemutatásra kerül, hogy milyen magas arányban fordul elő cardiovasculáris megbetegedés a célcsoport tagjaiban. Ezen kívül arra is rávilágít, hogy milyen magas rizikójú ez a csoport, pontosabban a befolyásolható és a nem befolyásolható rizikótényezők előfordulását elemzi. A kutatást végző mind a vizsgálat tárgyát képező betegségcsoport, mind annak rizikófaktorai hátterében elsősorban az életkort és az alacsony társadalmi státuszt feltételezi. A kutatás eredményei alapján megpróbálja bebizonyítani a feltételezett összefüggést a társadalmi struktúrában elfoglalt hely és a cardiovasculáris betegségek előfordulási gyakorisága között. A vizsgálati eredmények alapján megfogalmaz következtetéseket és jövőre való utalásokat, melyek mindenki számára elérhető preventív lehetőségek kell, hogy legyenek.