Célkitűzés: A vizsgálat célja a vakság és a különböző fokú látásromlás [VI) prevalenciájának, illetve legfőbb okainak meghatározása Magyarországon az 50 éves és idősebb korú lakosság körében. Módszerek: A Rapid Assessment of Avoidable Blindness (Elkerülhető Vakság Gyors Felmérése; RAAB) protokoll segítségével országszerte összesen 105, randomizált módon kiválasztott körzetben vizsgáltuk a 3675 fős mintát. A Központi Statisztikai Hivatal a RAAB szoftver által leírt algoritmus alapján végezte el a körzetek random kiválasztását. A látóélességet egyszerűsített Snellentábla segítségével, stenop lyukkal, illetve anélkül vizsgáltuk. Felmérésünk során az egyes lakókörzetekben házról házra jártunk, vizsgálatainkat pedig a vizsgált személyek közvetlen lakókörnyezetében végeztük. Minden vizsgált személynél vércukormérést is végeztünk, és akinél cukorbetegség vagy annak gyanúja állt fent, azoknál szemfenékvizsgálatot is végeztünk pupillatágításban direkt és indirekt oftalmoszkópiával. Eredmények: A kétoldali vakság, a súlyos (SVI), közepesen súlyos [MVI) és enyhe látásromlás (EVI) standardizált prevalenciája 0,9% (95% Cl: 0,6-1,2), 0,5% (95% Cl: 0,2-0,7), 5,6% (95% Cl: 4,8-6,4) és 7,5% (95% Cl: 6,5-8,5) volt. Hazánkban a vakság legfőbb okai az időskori makuladegeneráció, az egyéb hátsó szegmens betegségek (mindkét esetben 27,3%), a szürkehályog (21,2%) és a glaukóma (12,1%); az SVI, MVI és EVI vezető oka pedig a szürkehályog volt. A szürkehályog-sebészeti ,lefedettség" (Cataract Surgical Coverage, CSC) 90,7%. Következtetés: A magas CSC-értéke jelzi, hogy a szürkehályogos esetek többségét időben felismerik és operálják. Az elkerülhető vakság hazai előfordulásának csökkentése továbbra is az egészségügyi tárca és a szemész szakma közös feladata. Rendszeres szemészeti vizsgálatokkal a látásromlás és a vakság prevalenciája tovább csökkenthető volna. Kulcsszavak: látásromlás, vaksági prevalencia, epidemiológia, időskori makuladegeneráció, szürkehályog