A REP-ek rendszerét Magyarországon a rehabilitációs medicina vezető képviselői az utóbbi másfél évtizedben alkották meg. A rehabilitációs ellátás programok formájában történő szolgáltatásának sürgető szükségességét eredendően az indokolta, hogy a rehabilitációs medicina mint önálló szakterület saját identitását kellett hogy igazolja a medicina hagyományos területeihez képest. E cél megvalósításának egyik eszköze volt az addig az aktív terület etiológiai felosztását követő szerteágazó szakmakódrendszer jogszabályi leegyszerűsítése a funkcionális szemlélet alapján, elsősorban az átfogó rehabilitációs alaptevékenység kategória létrehozásával. Ugyanakkor a rehabilitációs osztályok kompetenciáit és szubspecialitásait is a REP-ek voltak képesek lefedni a továbbiakban. További fontos szempont volt, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amelyben mind a szolgáltatók (fekvő- és járóbeteg-rehabilitációs ellátást végzők), mind a páciensek számára megkönnyítik az eligazodást a rehabilitációs medicina intézményrendszerében a szükségletekhez igazodó ellátások azonosítására. Cél volt, hogy a szakmapolitika, illetve az abban ténykedő döntéshozók számára áttekinthető, ellenőrizhető rendszer jöjjön létre, ami nem utolsósorban finanszírozás szempontjából is adekvát és a jelenleginél igazságosabb.  Kulcsszavak: rehabilitációs medicina, ellátási programok, szolgáltatások, betegutak