A méhnyakrák megelőzésének két lehetősége van: a szűrés és az elsődleges megelőzés, amely a rákos átalakulás megakadályozása, a rákkeltő HPV- (hrHPV- [high risk HPV]) fertőződések kivédése - a méhnyakrákot ugyanis jószerivel mindig a hrHPV-k okozzák. A nőgyógyászati szűrési irányelvek feladata a szűrés céljának (a panaszmentes nők méhnyaki rákelőző elváltozásainak, korai rákjainak felismerése és a betegek gyógyítása) a lehető legjobb megvalósítása. A legutóbbi, a 2009-es hazai irányelvekben a méhnyakrákszűrés elnevezést használtuk, újabban méhnyakszűrésről beszélünk - a rák szó tehát kimarad. A nemzetközi elnevezés nem változott: Cervical Cancer Screening Guidelines. A nőgyógyászati rákszűrés utolsó hazai útmutatója óta eltelt majd egy évtizedben mélyrehatóan bővültek a méhnyakrákra vonatkozó ismereteink. Ennek alapján a világban sokfelé módosították a szűrési útmutatókat; többek között az Egyesült Államokban, ahol három irányelv is született (ACS guidelines, USPSTF guidelines és ACOG guidelines). Ezek a szűrés kezdetét a 21. életévben határozták meg. A 21-29 éves nőknél 3 évenkénti kenetvételt javasoltak, a 30-65 éves nőknél pedig az ötévenkénti együttes kenetvétel és HPV-meghatározást, avagy a háromévenkénti kenetvételt tartották megfelelőnek. A szűrés befejezése: 65 éves kor, amennyiben az utolsó három kenet-vizsgálat vagy az utolsó két együttes vizsgálat eredménye az utolsó 10 évben negatív volt. Kiterjedten tanulmányozták az egyedüli hrHPV-meghatározás szűrési jelentőségét, és megállapították, hogy a méhnyakszűrésnek ez a legjelentősebb módszere. Előnyei: kevesebbszer kell szűrni, az érzékenysége túlhaladja a sejtvizsgálatokét, kivált a mirigyhám elváltozásainak felismerésében; ezek felismerésére a sejtvizsgálat nem megfelelő. A vizsgálat elvégezhető a sajátmintákból, az asszony által levett hüvelyváladékból - ezzel a népesség szűrési arányának lényeges növekedése várható. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a sejtvizsgálatra a folyadékalapú kenetvétel ajánlatos. Javaslatok: A szűrést a >=25 éves nőknél kezdjük, függetlenül a nemi életük gyakorlatától, és hogy szenvednek-e valamilyen betegségben. A 25 éves kor a gyermekvárás időszaka, a nők szokásosan megfordulnak nőgyógyásznál, amikor a mintavétel egyszerű, nem szükséges külön időpont. Ha a kolposzkópia negatív, elegendő a hrHPV-meghatározás, és a sejtvizsgálatot csak a hrHPV-pozitív nőknél elvégezni. A védőnői szűréseknél az együttes (hrHPV + kenet) vizsgálattal javasolt a szűrést kezdeni. A szűrésre nem járókat a sajátminta vételére kell buzdítani - amelyből hrHPV-meghatározást végzünk. A 25. életévtől is a hrHPV-meghatározás látszik a legalkalmasabb szűrési módszernek, ötévenkénti mintavétellel. Célszerű legalább 65 éves korig szűrni, de az idősebbeknél is vehető még egy minta. Kulcsszavak: méhnyakszűrés, HPV-meghatározás, sejtvizsgálat, kolposzkópia, irányelvek