Az epidemiológiai adatok szerint a vízipipázás világszerte egyre népszerűbb, különösen a fiatalok körében. Általános vélekedés, hogy a hagyományos dohányzással szemben a vízipipázás kevésbé káros, valamint nem jár az addikció veszélyével. Munkánk során a füst expozíció mértékét vizsgáltuk különböző kísérleti körülmények között vízipipázó és cigarettázó személyekben. Vizsgálatunk során vízipipázással és cigarettázással zajló összejövetelek modellezésével 32 egészséges orvostanhallgatóban mértük a kilégzett szén-monoxid (CO) és a vizelet kotinin szintet bel- és kültéri körülmények között. A kétfordulós kísérletek során ugyanazok az alanyok egyszer aktív, másszor passzív résztvevőként vettek részt. A zárt térben végzett mérések során kimutattuk, hogy a kilégzett CO szint átlagosan 7,5-szer magasabb a vízipipázókban, mint a cigarettázókban. A legnagyobb különbséget (11-szeres) a 80. percben mértük, amikor a vízipipadohány nagy része már elégett. A passzív vízipipázókban a kilégzett CO szintje nagyságrendileg megegyezett az aktív cigarettázókban mért értékekkel. A kültéri vízipipázás jelentősen alacsonyabb CO szinteket eredményezett a beltéri mérésekhez képest, bár még mindig meghaladta a beltéri cigarettázókban mért értékeket. A vizelet kotinin szintje az aktív vízipipázókban és cigarettázókban hasonló volt, ami közel azonos mennyiségű nikotin bevitelre utal. Összefoglalva, a vízipipázókban mért többszörös kilégzett CO szint jelentősen nagyobb mennyiségű toxikus anyag belélegzését feltételezi, ami arra utal, hogy a vízipipázás a cigarettázásnál is súlyosabb egészségkárosító hatással bír. Kulcsszavak: biomarker, cigaretta, egyetemista, dohányzás, kotinin, vízipipa