Vizsgálatunk célja annak a hipotézisnek a vizsgálata volt, hogy BRCA-mutáció jelenlétében a kettősszálú DNS-törések javításának defektusa az egyszálú DNS-törések javító mechanizmusának kompenzatorikus fokozódását eredményezi. Tanulmányunkba azokat a 2014. január és 2016. december között petefészek-daganattal diagnosztizált eseteket vontuk be, akiknek ismert volta germinális BRCA-státusza. A BRCA-státusz meghatározása standard bidirekcionális szekvenálással történt az öt leggyakoribb mutációt érintő DNS-szakaszok vizsgálatával. A betegek archivált tumorszövetein Leica Bond MAX Immunostainer immunhisztokémiai módszerrel határoztuk meg a poli-ADP-ribóz-polimeráz (PARP) expresszióját. A specifikus immunreakcióhoz kereskedelmi forgalomban hozzáférhető, nyúlban termelt poliklonális antitestet használtunk (ab6079 330, Abcam, Cambridge, UK). Az immunfestődés szemikvantitatív erősségét digitalizált fénymikroszkóppal értékeltük (Leica DM2500 microscope, DFC 420 camera and Leica Application Suite V3 software; Leica).Tizenkét BRCA-hordozó és 6 BRCA-vad típus tumorszövetét vizsgáltuk. Mindkét csoportban meghatároztuk a PARP-festődés átlagos mértékét és az egyes szemikvantitatív csoportok előfordulási gyakoriságát. A PARP immunhisztokémiai reakció erősségét 0-tól 3-ig terjedő skálán értékelve, átlagosan 1,389-os értéket regisztráltunk. A PARP-pozitív tumorsejtek átlagos aránya 43% volt. BRCA-mutációt hordozók körében átlagosan 38%-os, míg BRCA-vad típusba tartozók körében 49%-os értéket detektáltunk. A BRCA-vad csoportban a PARP-expresszió erőteljesebbnek bizonyult, de statisztikailag jelentős különbség nem volt kimutatható. Eredményeink alapján a PARP-rendszer homológ DNS-rekombináció defektusát kompenzáló szerepe BRCA-hordozókban nem igazolható. További vizsgálatot igényel a BRCA-vad típusba sorolt betegek tumorában kimutatható fokozott PARP-expresszió okának és szerepének tisztázása. Kulcsszavak: PARP, immunhisztokémia, petefészekrák, BRCA