A fájdalomcsillapítás az egyik legfontosabb orvosi tevékenység. A heveny, hirtelen kialakuló, nagy intenzitású fájdalom mielőbbi csökkentése még nagyobb jelentőségű. A fájdalom hátterében álló ok felderítése, a noxa helyének tisztázása mellett a fájdalom megszüntetése a feladat. Az akut fájdalmak egy része mozgásszervi eredetű. A mozgásszervi fájdalmak nagy része nociceptív fájdalom, de neurogén komponensek is társulhatnak hozzá. A fájdalom eredményes csökkentése, illetve megszüntetése a krónikussá válás elkerülése érdekében is fontos. A leggyakrabban heveny, nem gyulladásos fájdalmat okozó kórképek közül előfordulási gyakoriságuk miatt ki kell emelni a gerinc kisízületi disztorziója, diszkogén tényezők okozta radikuláris érintettséggel járó állapotokat, a csigolya-kompressziókat, amelyek hátterében legtöbbször osteoporosis áll, a komplex regionális fájdalom szindróma (CRPS1) típusaiból a csípő és váll algodisztrófiát, továbbá a kéz-váll szindrómát és a súlyos, mechanikusan provokált entesitiseket. A mozgásszervi fájdalom csillapítására a WHO által javasolt fájdalomcsillapítási ajánlás nem minden esetben alkalmazható. A fent említett kórképekre vonatkozó jelen terápiás ajánlások és a gyakorló reumatológiában alkalmazott eljárások a napi gyakorlatban megkönnyítik a terápiás döntéseket.