A világon az első sikeres csontvelő transzplantációt 1968-ban végezték az Egyesült Államokban. A 70-es évek végéig az allogén transzplantáció kizárólag testvér, ritkábban egyéb HLA identikus rokon bevonásával történhetett. Az őssejt-transzplantáció egyik fő kockázati tényezője a GVH betegség (GVHD). Hosszú időszak negatív terápiás tapasztalatai egyértelművé tették, hogy veleszületett súlyos immundefektusokban a fellépő életveszélyes infekciók gyógyítása csak akkor lehet eredményes, ha a kórokozó elleni célzott kezelés mellett, a hiányzó immunfunkciók pótlására, az immunműködés helyreállítására is törekszünk. Magyarországon az első csecsemőkori őssejt transzplantáció 1985-ben történt, míg az első haploidentikus csontvelő-transzplantáció 1990-ben. Kulcsszavak: allogén és autológ csontvelő transzplantáció, immundefektus, immunkonstitúció, T-sejt depletálás