A kardiovaszkuláris betegségek egymással szorosan összefonódnak. A krónikus súlyos veseelégtelen betegek 40%-ának halálozásáért kardiovaszkuláris betegségek felelősek, de az enyhe veseelégtelenségben szenvedőknek is nagyobb esélyük van kardiovaszkuláris megbetegedésre, mint hasonló korú, ép veseműködésű társaiknak. Akut miokardiális infarktus, szívműtét kapcsán a vese vérátáramlás átmeneti csökkenése miatt akut vagy akár krónikussá váló veseelégtelenség is kialakulhat. A két betegség együttes előfordulása esetében a fizikailag aktív betegek nagyobb mértékben védettek a halálozás ellen, ezért fontos a rendszeres fizikai aktivitás fenntartása. A beszűkült vesefunkciójú betegekben (eGFR<=60 ml/min) az edzéshatás 3 hónapos periódus során az eGFR javulását, a VO2max emelkedését és a BNP csökkenését eredményezte. Kulcsszavak: veseelégtelenség, kardiovaszkuláris betegség, fizikai aktivitás