A magyarországi epidemiológiai viszonyok néhány meghatározó jellemzője a rendszerváltozás utáni huszonöt éves időszakban / Józan Péter
Bibliogr.: p. 5. - Abstr. hun.
In: Kardiovaszkuláris Prevenció és Rehabilitáció. - ISSN 2060-4238. - 2016. 6. évf. 2. sz., p. 3-5. : ill.
A 21. század második évtizedét a medicina korábban soha nem tapasztalt, rendkívül gyors fejlődése jellemzi. Ez a kedvező jelenség részben a kiváló felszereltséggel, nagy költségvetéssel és elit kutató csapattal rendelkező "nagyüzemi" szakmai központok teljesítményének, az egészségipar céltudatos, agresszív üzletpolitikájának és az idegrendszerhez hasonlítható informatika sokoldalú progressziójának szinergikus produkciójával magyarázható. Ez a globális szituáció. A születéskor várható élettartam egy évszázad alatt megkétszereződött: az emberiség 7,3 milliárdot számláló családjában elérte a 71,5 évet. A permanens kardiológiai forradalom maga mögé utasította a medicina minden más "szakmáját", és ennek eredményeképpen az exitusok gyakorisága, a kurrens életkilátások leginkább a kardiovaszkuláris mortalitástól függnek. Magyarország 9,5 milliós népességében azonban az epidemiológiai viszonyok nemcsak az európai nívóhoz képest, de az Európán kívüli, kevésbé fejlett országokkal történő összehasonlításban is a legutóbbi évek eredményei ellenére lemaradásról tanúskodnak. A várható élettartamot tekintve csak a szovjet utódállamok, Románia és Bulgária van mögöttünk az európai régióban. A kardiovaszkuláris mortalitás hozzávetőleg ötven százalékát teszi ki az összhalálozásnak. Hazánkban a közeljövő epidemiológiai prognózisa kedvezőtlen. Ha a populáció egészségi állapotának javítása nem fog a politika prioritásai közé tartozni, az jóvátehetetlen mulasztása lesz a regnáló hatalomnak.