A testsúly és kardiovaszkuláris mortalitás J görbe jellegű összefüggésének legalacsonyabb pontja általános populáció esetében normális súlytartományra esik, azonban az obesitas felé tolódik bizonyos magas kockázatú betegcsoportoknál. Az elhízás paradoxon érdemben nem változtatta meg az eddigi ajánlások súlycsökkentő paradigmáját. A tudatos súlycsökkenés mortalitást befolyásoló hatására vonatkozó adatok is ellentmondásosak: egyes tanulmányok ennek negatív, mások pozitív kardiovaszkuláris hatását jelezték; továbbá: pioglitazon esetén a súlygyarapodás és a kardiovaszkuláris protektív hatás között kapcsolat igazolódott. Az elhízás kezelési módszerei kevéssé hatékonyak és kardiovaszkuláris előnyös hatásuk nem kellően igazolt: az első és egyetlen befejezett, fogyasztószerrel végzett kardiovaszkuláris vizsgálat, a SCOUT teljes kudarc lett, a diabéteszesek véletlen besorolásos életmódkezelését elemző Look AHEAD kardiovaszkuláris szempontból pedig hatástalan. Az invazív bariatriai beavatkozásokkal kapcsolatban nem rendelkezünk véletlen besorolásos nagy klinikai vizsgálattal. Elhízásban általában alacsonyabb a D-vitamin-szint, de a nemzetközi ajánlások nem tartanak indokoltnak extraosszeális célzatú D-vitamin-pótlást. Jelenleg nagy vizsgálatok vizsgálják a kérdést, míg a fogyasztó hatású lorcaserinnel a CAMELLIA TIMI 61 folyik.