A cardiovascularis autonóm neuropathia a cukorbetegek súlyos szövődménye. A negatív prognózis hátterében a szívfrekvencia-variabilitás beszűkülése, a szimpatikus és paraszimpatikus beidegzés károsodása döntő jelentőségű. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a cardialis autonóm neuropathia korai jelei kimutathatóak-e az 1-es típusú diabeteses fiataloknál, illetve milyen kölcsönhatásban van a betegség fennállásának időtartamával és a glikémiás kontrollal. A kutatás kivitelezésére a Cardiosys nevű program Ewing-féle cardiovascularis reflexteszteket használtuk. A vizsgáltak 63,1%-a szövődménymentes, 31,1%-ánál autonóm neuropathia enyhe jelei, 5,8%-uknál kifejezett jelei mutatkoztak. Vizsgálatunk arra engedett következtetni, hogy a cardiális autonóm neuropathia szubklinikai jelentkezése egyforma mértékben érintheti mindkét nemet. A hosszú távon szegényes anyagcsere-vezetés hajlamosíthat a szövődmény megjelenésére. Inzulinpumpával kedvezőbb metabolikus kontroll érhető el. A szövődmény első jele a sérülékenyebb paraszimpatikus struktúra károsodásában mutatkozik, melynek legkorábbi jele a nyugalmi tachycardia.