A munkáltatók minden munkabalesetet a bekövetkezését követően kötelesek haladéktalanul nyilvántartásba venni. A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell vennie a kivizsgálásban. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is - a jogszabály szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig a munkáltató köteles megküldeni többek közt a munkavédelmi hatóságnak. A munkavédelmi hatóság a munkabaleseti jegyzőkönyvek adatait feldolgozza, szükség esetén a munka-balesetet ki is vizsgálja. Az országos adatokat a munkavédelmi szakmai irányító szervezet (a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya) negyedévente nyilvánosságra hozza és elemzéseket végez. Ezek az elemzések képezik a hatósági és a tanácsadó tevékenység alapját. A 2016. évi munkabaleseti adatok alapján összegeztem a főbb hazai tapasztalatokat. Legfontosabb megállapítás, hogy Magyarországon a mezőgazdaságot valamint az építőipart, mint a legveszélyesebb ágazatokat kiemelten kell figyelembe venni a jövő feladatainak meghatározásakor. Kulcsszavak: munkabaleset, munkaképtelenség, munkabaleseti jegyzőkönyv, munkavédelmi hatóság