A gyógyászatban felhasznált, valamint táplálékkiegészítőként alkalmazott növényi eredetű készítményeknek, gyógyszereknek manapság még több mint a 90%-a a magasabb rendű hajtásos növényekből származik, ugyanakkor egymástól független körülmények miatt is egyre nagyobb figyelem irányul a különböző alacsonyabb szerveződésű, fotoszintetizáló algaszervezetek ilyen irányú alkalmazására. Az elmúlt 50 évben a szerkezetazonosító módszerek fejlődésével, az alga-tömegprodukciók, valamint a mesterséges alga termesztését (tenyésztését) lehetővé tévő technológiák előretörésével számos szénhidrát, peptid, terpenoid, alkaloid és fenoloid típusú komponens különböző biológiai aktivitással került leírásra algákból. Ezzel egyidejűleg részben tradicionális okokból, részben napjaink klinikai, preklinikai vizsgálataira alapozva néhány algafaj szárított terméke közvetlen felhasználásra kerül táplálékkiegészítőként, gyógyhatású készítményként. A továbbiakban áttekintjük az algák felhasználásának, alkalmazásának történeti hátterét, gazdasági jelentőségét, anyagcseréjük sajátosságait. A változatos metabolittermelést egyes algafajok néhány különleges hatással rendelkező molekuláinak jellemzésén keresztül mutatjuk be. A közvetlen felhasználással is bíró mikroalgák (Spirulina sp., Chlorella sp., Haematococcus sp., Dunaliella sp.) kapcsán hatóanyag-mintázatukat, ismert preklinikai és klinikai vizsgálatok eredményeit áttekintve ismertetjük azok alkalmazási területeit. Kulcsszavak: mikroalga, Spirulina, asztaxantin