Syncope: definíciók, osztályozás, diagnosztika / Lőrinc István
Bibliogr.: p. 269-270. - Abstr. hun., eng.
In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2017. 47. évf. 4. sz., p. 262-270. : ill.
A syncope (ájulás, kollapszus) átmeneti eszméletvesztés, az agyi keringés átmeneti, globális hipoperfúziója következtében kialakuló kórkép, amelyre jellemző a hirtelen kezdet, rövid időtartam és a spontán teljes tudatvisszanyerés. A syncope igen gyakran előfordul a klinikai gyakorlatban, és számos oka lehet. Leggyakrabban az ún. reflex, vagy neurálisan mediált mechanizmusok állnak syncope a hátterében. A második leggyakoribb csoport a strukturális eltérésekkel járó szív- és érrendszeri eredetű, magas halálozási aránnyal járó kórképek csoportja. A syncopés beteg ellátása alapvetően megváltozott az elmúlt 20 évben. A szerzők a legújabb eredmények alapján összefoglalják a syncope korszerű definíciójáról, a klasszifikációról és a klinikai vizsgálati sorrendről ismerteket. Kulcsszavak: syncope, neurokardiogén, reflex, ortosztatikus, malignus ritmuszavarok, strukturális szívbetegségek