Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=129367
MOB:2018/1
Szerzők:Kádár Krisztina; Csöre Judit; Liptai Csilla; Tóth Attila; Kovács Attila; Molnár Levente; Suhai Imre; Assabiny Alexandra; Kuthi Luca; Édes István; Kertész Attila Béla; Merkely Béla; Hartyánszky István
Tárgyszavak:MUCOCUTAN NYIROKCSOMÓ SZINDRÓMA; DIAGNOSZTIKUS KÉPALKOTÁS
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2017. 47. évf. 4. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Kawasaki-betegség gyermekkortól a felnőttkorig : multimodális képalkotók szerepe a hosszú távú nyomonkövetésben / Kádár Krisztina [et al.]
  Bibliogr.: p. 248-249. - Abstr. hun., eng.
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2017. 47. évf. 4. sz., p. 243-249. : ill.


A Kawasaki-betegség egy főleg csecsemők és kisgyermekek körében előforduló akut immun vasculitis, amelynek szövődményeként szívkoszorúér-aneurizmák és okklúziók alakulhatnak ki. Hosszú távú hatásaival kapcsolatban főként távol-keleti adatokra támaszkodhatunk, ahol a betegség epidemiológiai jellegzetességei eltérnek a kaukázusi populációban tapasztaltaktól. Célunk volt a Kawasaki-betegek hosszú távú nyomonkövetésével felmérendő, hogy a gyermekkori betegség után milyen kardiovaszkuláris szövődményük észlelhető. A betegekről regisztert is létrehozzunk, a könnyebb utánkövethetőség céljából. Módszerek: A kutatást a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 1990 óta regisztrált, Kawasaki-betegségen átesettekből álló beteganyagon végeztük. A betegeken szív MR, koronária CT és echokardiográfiás vizsgálatokat végeztünk, utóbbi esetben a rutin paramétereken felül speckle-tracking deformációs analízist is használva, amelynek ezen betegcsoportban hosszú távú eredményiről nincs adat. A retrospektív vizsgálat keretében a páciensektől nyert adatokat összevetettük egy illesztett kontrollcsoport tagjainak eredményeivel. Eredmények: 54 beteg (átlagéletkor: 16+-6 év) eredményeit hasonlítottuk össze egy 19 fős kontrollcsoport értékeivel. A betegség átlagosan 3 éves korban jelentkezett. Az átlagos nyomonkövetési idő 9+-4,9 év. Mindenkinél készült szív MR-vizsgálat, a jelen tanulmányhoz felhasznált első vizsgálat átlagosan 11 éves korban készült és a betegek 24%-ában mutatott ki koszorúér-léziót. Az echokardiográfiával meghatározott bal kamrai végdiasztolés volumen és ejekciós frakció a kontrollcsoporthoz hasonlóan normáltartományban volt (Kawasaki vs. kontroll: EDV: 57+-26 vs. 52+-23 ml, EF: 67+-8 vs. 67+-7%) és a speckle-tracking echokardiográfiás deformációs paraméterek sem utaltak szisztolés diszfunkcióra (GLS: -18+-5 vs. -18+-4%). Következtetések: A fejlett kardiovaszkuláris képalkotó módszerek elérhetőségével növekvő számban lehetséges olyan gyermekek és felnőttek felismerése, akik korábban érintettek voltak a betegségben. Regiszterünk célja a betegség retrospektív jellemzése a magyar populációban, illetve a beválasztott betegek prospektív utánkövetése a betegség hosszú távú kardiovaszkuláris hatásainak felismerésére.  Kulcsszavak: Kawasaki-betegség